Négytollú légcsavar
légpárnásokra.
A légpárnás modellek meghajtásához, vagy a légpárnát létrehozó levegősűrítő berendezéshez egy megfelelő légcsavart kell megválasztani. A légcsavar választásánál fontos szempont, hogy kicsi legyen a külső átmérője, mivel a beépítési méretek korlátozottak. Szerencsére az elektromos motorokra direkt hajtásban felszerelhető légcsavarok általában megfelelnek ennek a kritériumnak.
A kisméretű légpárnás modellhez egy 280-as méretű Mabuchi motort választottam és egy 110 mm átmérőjű Jamara légcsavart (rendelési szám: 17 1179). Ez elég jól el is boldogult a légpárnát fenntartó, és a propulziót biztosító kettős szerepben. Ennek ellenére látható volt, hogy a 280-as motorra kicsi ez a légcsavar és a motor rossz hatásfokon „túlpörögve” dolgozik. Annak érdekében, hogy a motor jobb hatásfokon üzemeljen, illetve a tolóerő is növekedjen egy nagyobb teljesítményű légcsavart kellett választani. Mivel a légcsavar kerületét a szerkezet kialakítása meghatározta, vagy az emelkedést, vagy a lapátfelületet kellett növelni. A lapátfelület növelésének legegyszerűbb módja pedig, ha növeljük a légcsavarlapátok számát. Ez az elméleti megalapozása a négytollú légcsavar alkalmazásának.
Légpárnás jármű
modellje kéttollú Jamara légcsavarral
A négytollú légcsavar elkészítéséhez két szokványos Jamara légcsavarra lesz szükség. Ezt a légcsavart a Jamara cég a Piper J3 elektromos modelljeihez ajánlja, és elég könnyen beszerezhető. Első lépésként az egyik légcsavarról távolítsuk el a habanyagból készült légcsavarkúpot. Ezt sajnos általában csak levágni lehet.
Ezt követően arról a légcsavarról amin megmaradt a légcsavarkúp, vágjuk le a tengelyillesztő csonk végét. A vágás után finom csiszolóvászonnal munkáljuk síkra, és a légcsavartengelyre merőlegesre a légcsavaragy felületét. Ezt legegyszerűbben úgy lehet megoldani ha a vásznat egy kemény, sík felületre fektetjük (üveglap, sima csempedarab) és azon mozgatjuk enyhén rányomva, fekvő 8-asokat leírva a légcsavart. Ezt követően a légcsavarkúp nélküli légcsavarról vágjuk le a tengelyillesztő csonk első felét (ide volt felerősítve a légcsavarkúp), és itt is munkáljuk síkra, és a légcsavartengellyel derékszögűre a légcsavaragy felületét.
Ha megvagyunk a két légcsavar előkészítésével szükségünk lesz egy kerékpárküllőre, vagy más egyenes 2 mm átmérőjű acélszálra, egy elektromos sorkapocsból (közismert nevén csokiból) kitermelt szorítókengyelre és CA pillanatragasztóra. Köszörűgéppel, vagy fenőkővel hegyezzük ki a 2 mm-es acélpálcát. Dugjuk bele a légcsavarkúppal ellátott légcsavarba, oly módon hogy a pálca kihegyezett vége beleszúródjon a légcsavarkúp habanyagába, és így stabilan tartsa azt. Fűzzük fel a pálcára a másik légcsavart, majd a szorítókengyelt. A szorítókengyellel szorítsuk egymáshoz a két légcsavart, majd a ragasztót óvatosan folyassuk a két légcsavar illeszkedő felületei közé. Annak elkerülése végett, hogy az acélpálca ne ragadjon bele a légcsavarokba csak kevés ragasztót (1-2 csepp) használjuk, és a ragasztózást követően függőlegesen tartsuk a pálcát és forgassuk pár percig.
A ragasztóanyag megkötését követően levehetjük a szorítókengyelt, és kihúzhatjuk a pálcát a légcsavarból. A munka elkészült.
„csőszoknyás” légpárnás modell négytollú légcsavarra.
♣ SRY MODELL ♣ 2005 ♣ Shot by CANON ♣ Powered by MS WORD ♣
♣ 2005. június 20.
♣