SRY MODELLEZŐ KÖNYVTÁR

Az archiváló megjegyzése: Az alábbiakban olvasható három írás az Aero História magazin három egymásután következő számában jelent meg. (1989. december (6.) 7-9. old. 1990. Június (7.) belső borító. 1990. december (8.) 50. old.) Mivel azonos témáról szólnak és egymással is összefüggésben vannak, így egyszerre kerültek archiválásra.

 

Eredeti megjelent:

Aero História

1989. december (6.) 7-9. old.

Dr. Cziráky József

A Rubik R14 Pinty sportrepülőgép

 

A kis együléses hajlított mélyszárnyú, fix futóműves sportrepülőgép létezéséről először 1942-ben - mint mű­egyetemi hallgató - a képeslapokból, újságokból értesül­tem. Két képet is őrzök gyűjteményemben ebből az idő­ből. Az egyiken a „Pinty" oldalról látható HA-MAL lajstromjellel és alatta a szöveg: A „Pinty". Ez a jövő magyar sportrepülőgépe! 8-10 liter benzint fogyaszt 100 kilométerenként, a 40 lóerős motor 150 kilométer sebességgel repíti a levegőben! Ma 18 000 pengőbe kerül a megépítése, de háború után nem lesz drágább, mint egy közepes árú autó. A másik képen a 'Pinty' elölről látható, alatta a felirat: „'Pinty' legújabb és legkisebb magyar sportrepülőgép. Üzemanyagfogyasztása valamivel nagyobb egy autótaxiénál ..."

A Magyar Szárnyak 1942. október 1-jei számának 5. oldalán egész oldalas képen látható a „Pinty" Hefty Frigyes berepülő pilótával a gépben és a gép mellett áll Rubik Ernő tervező gépészmérnök. Kép alatti szöveg:

„A napokban repülte be Hefty Frigyes Esztergomban az Aero-Ever cég új kismotoros sportgépét. Rubik Ernő tervezése az R 14 gép, mely a légi keresztségen átesve 'Pinty' nevet nyerte. A 45 lóerős motorral felszerelt gép az első ilyen Közép-európai gyártmány. Utazósebes­sége 150 km/óra. Nagy szerep vár rá a magyar repü­lésben!"

A Magyar Szárnyak 1942. november 1-jeí száma már címképen mutatja a tervezőt, a berepülő pilótát és két dolgozót, „A 'Pinty' születése" aláírással. A lap 27. olda­lán (R-ó), vagyis Raczkó Lajos „Pinty születésére" cím­mel cikket írt. Elmondja, hogy a gépmadár rajzai, számí­tásai már három esztendeje elkészültek, de a számítások ellenőrzése időbe kerül. A berepülésen ott volt Székely Mihály, a rákosiak gárdájának „ezüstfejű doyenje", Dóczy Lóránd repülőkísérleti vezető, aki Hefty Frigyes után repült a „Pinty"-tyel. A MÁV részéről a későbbi gazdák is ott voltak és repültek a kis sportgéppel: Jenik Győző és Antal Lajos. A bemutatón mintegy háromszáz kíváncsi diák is résztvett Esztergomból. Sajnos a cikkben nem szerepel az első repülés napja, a szerző csak annyit említ, hogy „Hefty Frigyes egy kört repült már néhány nappal ezelőtt". Még a bemutató napját sem közli a han­gulatos leírás. Pedig ma már a gépmadarak születésnap­ját, vagyis az első felszállást fontos időpontnak tartják a szakirodalomban. Pázmándi Nagy József „Az eszter­gomi repülőipar kialakulása és fejlődése" című cikke szerint: 1942. október 2-án repült a „Pinty" először. A Magyar Szárnyak 1943. december 15-i számában Nagy Ernő: Az Emese B-től a Mókáig (Az ötszázadik Rubik gép után) címmel írt jubileumi cikke megemléke­zik az R 14 „Pinty"-ről, leírja, hogy „Ez a nagyszerű kis gép most a háború alatt megfelelő motor beszerzésé­nek nehézségei miatt nem kerülhetett sorozatgyártásra". Tény, hogy 1943 nyarán a ferihegyi sportrepülőtéren mint startügyeletes többször adtam jelet a „Pinty" fel­szállásához és gyönyörködtem repülésében.

A „Pinty" képét, oldalnézeti rajzát és főbb műszaki adatait Winkler László: Magyar repülőkonstrukciók Rákostól napjainkig (Repülés, 1968 (9. sz.) című tanul­mánya tartalmazza. A szerző megállapítja, hogy az R 14 „Pinty" kis motoros, együléses gyakorló repülőgépet a 45 lóerős, 4 hengeres Continental boxer motorhoz ter­vezték. Az első törtszárnyú, merev futóműves kisgép áramvonalas kivitelével, könnyű furnérhéj szerkezetével jelentős teljesítményeket produkált. Kis fogyasztással kiválóan alkalmas volt komolyabb gépekkel repülő piló­ták gyakorlatban tartására. Műszaki adatai: fesztáv: 9,0 m, hossz: 6,8 m, géptömeg: 210 kg, felszálló tömeg: 335 kg, csúcssebesség: 150 km/ó. A gép utazósebessége 125 km/ó, a leszállósebesség pedig 50 km/ó volt. A szerző közli, hogy a szakemberek Rubik egyik legnagyszerűbb gépének tartották a „Pinty –et

  A Csanádi-Nagyváradi-Winkler : A magyar repülés története című könyv is közli az R 14 „Pinty" műszaki adatait, az előzőket kiegészítve azzal, hogy a gép magas­sága 1,8 m, repülési magassága 2800 m, hatótávolsága pedig 300 km volt. (Budapest, 1977. 167. o.) A könyv megemlíti, hogy a „Pinty" Esztergomban 1942 októbe­rében készült el, de az első repülés napját nem közli. Motoros repülőgéptípus gyűjteményemben, ahol a „Pinty" az előkelő 5. számmal szerepel a jelenlegi 6948 gép között, van még egy műszaki adat: a „Pinty" 1000 méterre 4 perc alatt emelkedett, vagyis emelkedőképes­sége 4,17 m/sec volt.

Jánosi lstván: A repülés ABC-jében a „Pinty" ismer­tetésénél megemlíti, hogy a törzs és a szárny faépítésű, a fa légcsavar nem állítható és a futómű kétrészes, merev, fékezhető áramvonalas burkolattal (243. o.).

Összehasonlításra kigyűjtöttem a korabeli, nagyjából a „Pinty"-hez hasonló motor-teljesítményű német egy­üléses sportrepülőgépek adatait:

 

Géptípus

R 14 „Pinty”

Erla 5D

Möller „Stürmer”

Személyzet

Egy

Egy

Egy

Lóerő, motor

45 LE, Conti.

50 LE, Zündapp

53 LE, Zündapp

Építésmód

szabh. mélysz.

szabh. mélysz.

szabh. mélysz.

Ülés

Nyitott

Zárt

Zárt

Szárny

Tört

Egyenes

Tört

Futómű

Merev

Merev

Merev

Fesztáv (m)

9,0

11,0

7,6

Hossz (m)

6,8

6,8

5,9

Magasság (m)

1,8

1,8

1,6

Szárnyfel. (m2)

-

14,0

9,6

Géptömeg (kg)

210

265

215

Felsz. tömeg (kg)

335

385

340

Csúcsseb. (km/h)

150

160

215

Utazóseb. (km/h)

125

140

210

Leszállós. (km/h)

50

62

50

Emelkedés (m/s)

4,2

2,7

5,2

Szolg.mag.(m)

2800

4700

5200

Hatózáv. (km)

300

620

650

 

Rubik Ernő R 14-es „Pinty” repülőgépe Esztergomban, 1943-ban

 

A német sportrepülőgépek adatai részben gyűjtemé­nyemből, részben pedig H. Schneider: Das grosse Flug­zeug-Typenbuch von 1944 (Hildesheim/New York, 1980) típuskönyvből származnak. Az összehasonlításból megállapítható, hogy a „Pinty" a korabeli német gyárt­mányú, hasonló kategóriájú sportrepülőgépekhez viszo­nyítva korszerű volt és mi magyar sportrepülők igazán sajnálhatjuk, hogy csak egy épülhetett belőle.

 

Dr. Cziráky József

 

Jegyzet:

Az ismertetés elhangzott a Gépipari Tudományos Egyesület Repülőgép Központi Szakosztálya Repülési Emlékek Bizottsá­gának 1987. május 27-i ülésén.

 

Aero História

1990. Június (7.) belső borító.

 

Több olvasónk is kérte, hogy az 1989. decemberi számban megjelent R 14 „Pinty” repülőgép ismertetőnkhöz jelentessük meg a gép rajzát is. Most Karsay Endre: Motoros repülés című könyve nyomán közöljük az R 14 háromnézeti ábrázolását.

 

A rajzok rájuk kattintva új ablakban, nagy méretben megjeleníthetőek.

 

Aero História

1990. december (8.) 50. old.

 

HOZZÁSZÓLÁSOK

A Rubik-Pintset is utolérte a magyar gépek sorsa

 

Az Aero História 1989. december havi (6) szárnában megjelent cikkhez, amely Rubik Ernő R-14 Pinty tí­pusú kismotoros gépével foglalkozik, az alábbi kiegészítő észrevételeket szeretném megtenni:

 

  A lapban közölt képek egy részét a tördelő nem látta el magyarázó szöveggel. A címlapon levő Pinty fotó azt a pillanatot örökítette meg, amikor Hefty Frigyes tábo­ri pilóta, mint az Aero-Ever gyár berepülője kigurul a géppel az első felszálláshoz. A címlapon levő másik képen Kovách Aladár, a ké­sőbbi időkben vitorlázórepülő oktató áll az Udet gép - az első vontatógép - légcsavarja mellett. Felfedezhető a képen a vontatószerkezet elhelyezése is. A Kötél vége a felső szárnyak közötti ún. baldachinhoz van erősítve. Innen a vontatópilóta feje felett húzódik egy cső, végén a kioldóval. Ezt a csövet a farokrésznél kétoldalt úgy merevítették, hogy elkerüljék a pilóta fejének esetleges sérülését. Ma már nem tudni, hogy mikor került az első vontatókötél-kioldó a farokrészre, a csúszóra.

  Az első oldalon található tartalomjegyzékben a máso­dik fénykép azt a gyöngyösi hangárt mutatja, amely a lőtéri golyófogó mögött épült fel 1931-ben A légifelvé­tel későbbi időpontban készült, a Gyönyyös 33, a Ván­dor, egy Zögling és egy Hols der Teufel látható rajta.

   A hetedik oldalon levő kép megegyezik a címlapfo­tóval. A nyolcadik meg a kilencedik oldalon levő képek is a berepüléskor készültek a gépről. A cikkben a szerző nem tudta közölni a berepülés pontos Időpontját. Ez szerintem jóval korábban történt meg, mint ahogyan írta. Én 1942. júliusában hosszabb időt töltöttem a bu­daörsi repülőtér sporthangárjában, mint gyakornok. Ezalatt repülte át a Pintyet Esztergomból, ha jól emlékszem Jenik Győző, a MÁV Sportrepülő Egyesület fő­oktatója. Néhány fényképet készítettem a kis gépről, amelynek zárt kabinteteje is volt. Ezt a kabintetőt csak vándorrepüléskor használták.

  A cikk szerzője arra sem tért ki, hogy a géppel egy­szerű műrepülő feladatokat is el lehetett végezni: dugó­húzót, bukfencet és orsót is. Az egyesület első fokot elért pilótái mind repültek a géppel és számos túrarepü­lést végeztek vele.

Végezetül néhány sort a Pinty háború utáni sorsáról. 1944. novemberében, a front közeledtekor az összes sportgéppel együtt a Dunántúlra repültek. A ferihegyi sportrepülőtéren tárolták; ahol ebben az időszakban négy héjszerkezetű betonhangár volt, és innen repültek át a Celldömölk-i MÁV vitorlázórepülőtérre. Itt a gépek átvészelték a háború viszontagságait, kisebb-nagyobb sé­rülésekkel.

Amikor 1945 nyarán az Egyesület tagjai megkezdték gépeik összegyűjtését, a Pintyet is hazaszállították vasúti vagonokban. Elhelyezni ekkor csak az Istvántelki Főmű­hely nyitott fatároló raktárában tudták. Sajnos azonban a kis Continentál motor gyújtómágnesét valaki már ko­rábban leszerelte, feltehetően ellopta. Később sem került elő, pótolni viszont az akkori nehéz körülmények között reménytelennek látszott.

Így még az OMRE 1949-ben meginduló roncs-újjá­építési programja előtt, a tárolási nehézségek miatt, a sárkányt kiselejtezték. A megcsonkított motort pedig az Egyesület átadta a Közlekedési Múzeumnak. Ma a Pető­fi csarnok repülőgépmotor gyűjteményben tekinthető meg.

 

Mitter Imre

 

♣ Archiválta SRY 2007 május 29. ♣ CANON LiDE system ♣ Microsoft Word ♣ SRY MODELL 2007