SRY MODELLEZŐ KÖNYVTÁR

 

Eredeti megjelent:

Aero História

1990. június (7.) 30-33. old.

Dr. Cziráky József

Az MSrE M 25 sportrepülőgép

Elhangzott a Gépipari Tudományos Egyesület Repülőgép Központi Szakosztálya Repülési Bizottságának 1987. szeptember 30-i ülésén.

A Repülési Emlékek Bizottsága által 1983-ban össze­állított „Műszakilag jelentős magyar repülőgépek" jegy­zékében az 1920-1960 között épített motoros sport­gépek csoportjában szerepel a Jancsó Endre által terve­zett MSrE M 25 „Nebuló".

Nekem szép repülési élményeim fűződnek a gép­madárhoz, mert 1942. április 28-án KapuváryJenő piló­tával a HA-NAY lajstromjelű „Nebuló"-val először repültem motoros repülőgépen. Budaörsön a Sóváry Gyula által vezetett HA-NAY „Nebuló"-ban ültem és figyeltem a kötelékrepülés nehézségeit. Érden az 1943 nyarán tartott motoros kiképzéskor a HA-NBH és a HA-NAK „Nebuló" gépekkel iskoláztam Czékus Zol­tán, Auguszt Lajos, Szokolay András és Stifter János oktató pilótákkal.

A „Magyar Szárnyak"-ban először 1940-ben jelent meg értesítés arról, hogy a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület tervezőirodájában elkészültek az M 25 típusú motoros iskolagép műhelyrajzai (1). A repülési szaklap 1940. október 15-i számában (2) már arról olvashatunk, hogy „a napokban" Varga József kereskedelmi miniszter a budaörsi repülőtéren megtekintette az új gépet, az M 25-öt, melyet Tasnádi László és Jancsó Endre muta­tott be. A közölt fényképen a gépnél Jancsó mérnök áll a miniszter mellett.

Ugyanebben a számban jelent meg az M 25 HA-NAK fényképe és ismertetése. A cikk névtelen írója elmondja (3), hogy egy esztendő munkájával elkészült a legújabb magyar sportrepülőgép, az MSrE M 25-öse. Maga a ter­vező, Jancsó Endre repülte be a napokban a budaörsi repülőtéren. Milyen a gép? - kérdezte a cikkíró. Olyan, amilyennek terveztük és készítettük - hangzott a válasz. Könnyű mozgású, kiváló repülőtulajdonságú.

Az M 25 - folytatódik a beszámoló - mélyfedelű iskola-, műrepülő- és túragép. Kétkormányos, kétüléses, az ülések egymás mögött vannak. Az új magyar sport­repülőgép az 1939-ben meghirdetett pályázat egyik eredménye. A feladat az volt, hogy egy gépben egyesíteni kell a korszerű iskolagép, műrepülőgép és túragép minden előnyét. A magyar viszonyoknak megfelelő, valóban mindenttudó gépet kellett szerkeszteni és a be­repülési eredmények azt igazolják, hogy az M 25-ben ezeket a tulajdonságokat sikerült egyesíteni. A gépben 105 lóerős Hirth motor van. Oktatásra igen alkalmas és a külföldi eredetű iskolagépek helyére be lehet állítani a magyar iskolagépet. Az M 25 a Műegyetemi Sport­repülő Egyesület repülőgépépítő műhelyében épült, a munkát Szegedi József irányította.

Az M 25 „Nebuló” adatai

  TÖRZS: Hegesztett acélcsőváz. Az aerodinamikailag legtökéletesebb forma miatt a csővázra könnyű faszer­kezet van felerősítve és ezt burkolja a külső vászonborí­tás. A motor burkolata alumíniumlemez. A két egymás mögötti ülés kormányberendezéssel és műszerekkel van ellátva. Az utasfülke burkolata átlátszó, szilánkmentes plexiüveg. A gép egyaránt használható nyitott vagy zárt utasfülkével.

  SZÁRNY: Szabadonhordó, kétfőtartós, faszerkezetű. A mellső éltől a hátsó főtartóig alul és felül réteges lemez­borítású. A két félszárny Krupp-Izet acéllemez vasalással csatlakozik a törzsbe behegesztett acélcső szerkezetű szárnycsonkhoz. A réselt csűrőlap acélcsőből hegesztett. A szárnycsonkban kapott helyet jobb- és baloldalon a két üzemanyagtartály.

  KORMÁNYFELÜLETEK: Szabadonhordók. Hegesz­tett acélcsőváz: az orr-rész a kormányfőtartóig réteges lemezzel, a főtartó után vászonnal borítva. A magassági ­és oldalkormány négy ponton van a törzshöz szerelve.

  FUTÓMŰ: Merev, vagyis nem behúzható és erős igénybevételre tervezték. Három ponton van a szárny­csonkhoz kötve. A gumigyűrűrugózás miatt hosszú a rugóút és lágy a rugózás. A futóműtámasztódúcok áramvonal szelvényűek. A kerekek egymástól való arány­lag nagy távolsága jó földi stabilitást eredményez. Mind­két kerék az oldalkormánypedálra szerelt mozgatókar segítségével külön-külön is fékezhető.

FAROKKERÉK: A hosszú rugózóút miatt lágy a rugózás. A géppel földön könnyen és gyorsan lehet fordulózni.

MOTOR: Hirth H.M.A2 gyártmányú, 105 LE-s lég­hűtéses, négy lógó hengeres soros motor, 3,96 liter hengerűrtartalommal. A beépítésre szolgáló csapok gu­miba ágyazottak.

LÉGCSAVAR: Kétágú fa légcsavar, a két belépőélen ragasztott vasalással.

MŰSZEREK: Iránytű, elfordulásjelző, sebességmérő, két magasságmérő (egy finom és egy durva), variométer, fordulatszámláló, olajnyomásmérő és időóra.

MŰSZAKI ADATOK: szárnyfesztáv: 10,0 m, törzs­hossz: 7,3 m, magasság: 2,2 m, szárnyfelület: 16,3 m2, géptömeg: 470 kg, felszálló tömeg: 720 kg (iskolarepü­lésnél), 590 kg (műrepülésnél), 790 kg (túrarepülésnél). Maximális sebesség: 210 km/ó, utazósebesség: 190 km/ó, leszállósebesség: 80 km/ó. Emelkedés: 3,5 m/s, csúcs­magasság: 4000 m, hatótávolság: 350-400 km. Felületi terhelés: iskolarepülésnél 44,1 kg/m2, műrepülésnél 36,3 kg/m2, túrarepülésnél 48,3 kg/m2.

1940 telének egyik verőfényes délelőttjén (4) a buda­örsi repülőtéren sportrepülő életünk kiváló pilótái repül­tek a „Nebuló"-val. Jelen volt Jancsó Endre és Szokolay András, akik elmagyarázták a pilótáknak az M 25-ös berendezését, kormányait, műszereit. Jó véleményt mon­dott a „Nebuló"-ról Kováts Sándor (BSzKRt), Endes Gábor (Győri repülőgépgyár), Széchenyi Tasziló gróf  (Csepeli berepülő pilóta), Pintér József (oktató), Szilas Tibor (oktató), Zichy Nándor gróf (MAESz) és Takátsy Tibor (MAVAG).

Az 1941. évi Nemzeti Repülő Csillagtúrát (5) Vadas László nyerte az MSrE M 25 HA-NAK „Nebuló"-val a 11 célbaérkező közül. A repülőtúra és repülőverseny első hat helyezettje: 1. Vadas László (M 25), 2. Jenik Győző (KI. 35), 3. Tasnádi László (BL. 6), 4. Bollmann Béla (M 19), 5. Kovács Sándor (KI. 25) és 6. Eörsi Nagy Lajos (Gerle 13).

 

A Műegyetemi Sportrepülő Egyesület műhelyében épült „Nebuló"-kon (HA-NAK, HA-NAX, HA-NAY, HA-NAZ) kívül a MÁVAG is elkezdte az M 25 iskola­gépek sorozatgyártását Takátsy Tibor gépészmérnök, berepülő pilóta vezetésével és áttervezése szerint.

A „Nebuló"-hoz új törzs- és kabinkiképzést tervezett, a motorburkolat is áramvonalasabb lett és a légcsavar átmérőjét is megnövelte 10 cm-rel. Az átalakítás eredmé­nyeként a gép sebessége mintegy 10 km/ó-val nagyobb lett és műrepülő tulajdonságai is megjavultak.

Az első MÁVAG M 25 HA-NBA „Nebuló" 1942-­ben készült el és a Magyar Szárnyak június 15.-i számá­ból arról értesül az olvasó, hogy a kiképzőkeretek a Vecsés melletti ferihegyi repülőtéren (a mai Ferihegy 2. területén) átvehették az első nagyobb szériában épült új magyar iskolagépeket, a „Nebuló"-kat. A fényképen sorban áll nyolc iskolagép. Jancsó Endre, a Magyar Aero Szövetség műszaki osztályának vezetője ismertette az általa tervezett és a MÁVAG műhelyében készült gépek műszaki adatait és repülési tulajdonságait.

A MÁVAG-ban összesen 10 „Nebuló" épült HA­-NBA / HA-NBJ lajstromjellel. Közülük a HA-NBE még 1949-ben is repült eredeti jelzéssel.

A Beszkárt-repülők 1943. évi jelentésében említés történik arról, hogy az „őszeleji napokban" kedves ven­dégük volt Heinz Rühmann német filmszínész, aki maga is repülő, Kováts Sándor főoktató társaságában rövid légisétát tett a „Nebuló"-val.

A második világháború után az újjáépített HA-NBE „Nebuló"-t az Országos Magyar Repülő Egyesület (OMRE) üzemeltette. Rédei György (6) OMRE főtitkár és Pintér József motoros kiképzés vezető 1948. április 25-én Belgrádban részt vett a „Nebuló"-val egy repülésügyi kongresszuson és megtekintették a verseci motornélküli repülési köz­pontot is. Az 1948 augusztusában tartott Dunavölgyi Centenáriumi Repülőversenyen is ott volt az OMRE „Nebuló"-ja.

Winkler László (7) gépészmérnöknek a magyar repü­léstechnika 50 évéről írt munkája szerint a „Nebuló"-t Jancsó Endre, Szegedi József és Szokolai András ter­vezte. A gép kb. 18 példányban épült. A szerző (8) a magyar repülőkonstrukciók Rákostól napjainkig tartó ismertetésének 16. részében mutatja be a „Nebuló" alsószárnyas iskolagépet. Közli a gép műszaki adatait, a HA-NAK prototípus fényképét és oldalrajzát. Meg­említi, hogy a „Nebuló" inkább túragép volt, mint iskola­gép. Közli, hogy a széria gépeket a MÁVAG gyártotta Takátsy Tibor mérnök átdolgozása szerint magasított futóművel és törzsszerkezettel.

A Csanádí-Nagyváradi-Winkler: A magyar repülés története c. munka második (1977) kiadása szerint (91 Jancsó Endre a Szíváck-féle szárnyhoz M 25 „Nebuló" néven iskola és túrarepülőgép-változatot tervezett. A HA-NAK jelű gép minimális hosszúságú futószárait a MÁVAG-ban készült szériagépeknél meghosszabbítot­ták. Tíz „Nebuló" került 1942-ben a kiképző keretek­hez, de nem tartozott a népszerű gépek közé. A sport­repülő egyesületek gépállományának jelzései között (351. o.) a Műegyetem M 25 HA-NAK, HA-NAX és HA-NAZ iskolagépei, továbbá a Repülő Alap MÁVAG építésű, HA-NBA/NBJ lajstromjelű „Nebuló"-i szerepel­nek, összesen tehát 13 gép. A HA-NAY jelű „Nebuló" - amellyel kétszer is repültem - nincs feltüntetve. Jelen­legi ismereteink szerint tehát összesen 14 polgári lajst­romjelű „Nebuló" épült.

Hasonlítsuk össze (10) az M 25 „Nebuló" műszaki adatait két korabeli, hasonló felépítésű német sport­repülőgép adataival.

 

Géptípus

M 25 „Nebuló”

Klemm Kl. 35D

Klemm Kl. 25D

Személyzet

Kettő

Kettő

Kettő

Lóerő, motor

105 LE, Hirth

105 LE, Hirth

80 LE, Hirth

Építésmód

Alsószárnyas

Alsószárnyas

Alsószárnyas

Ülés

Nyitott/zárt

Nyitott

Nyitott

Szárny

Egyenes

Tört

Egyenes

Futómű

Merev

Merev

Merev

Fesztáv (m)

10,00

10,40

13,00

Hossz (m)

7,30

7,50

7,50

Magasság (m)

2,20

2,05

2,05

Szárnyfelület (m2)

16,30

15,20

20,00

Géptömb (kg)

470

480

420

Felszálló tömeg (kg)

590-790

780

650-720

Csúcssebesség (km/ó)

210

210

160

Utazósebesség (km/ó)

190

195

140

Leszállósebesség (km/ó)

80

75

60

Emelkedés (m/sec)

3,5

3,5

3,2

Szolg. magasság (m)

4000

5100

4800

Hatótáv (km)

350-400

630

650

 

 

Az adatokból megállapítható, hogy az M 25 „Nebuló" és a Klemm KI. 35D teljesítményei hasonlóak, a Klemm KI. 25D teljesítménye kisebb, mert a motorteljesítmény is kisebb. Nagyobb eltérés van a szolgálati magasságban és a hatótávolságban a német gépek javára.

 

Dr. Cziráky József

 

IRODALOM

1. Beszél a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület mun­kája. Magyar Szárnyak 1940. 2. sz. 27. o.

2. Raczkó Lajos: Varga József kereskedelmi minisz­ter megtekintette a Műegyetemi Sportrepülő Egyesűlet új gépét és a BSE Motoros kiképző keretét. Magyar Szár­nyak 1940. 12. sz. 17. o.

3. M 25 a Műegyetemi Sportrepűlő Egyesűlet új gépe. Magyar Szárnyak 1940. 12. sz. 19. o.

4. (n): Repűltünk a Nebulóval. Magyar Szárnyak 1940. 16. sz. 54. o.

5. Rackó Lajos: A Nemzeti Csillagtúrát Vadas László nyerte a Műegyetemiek M 25-ös gépén. Magyar Szárnyak 1941. 18. sz. 21. o.

6. Rédei György: OMRE-kűldöttség a baráti Jugoszlá­viában. Magyar Repülés. 1948. 4. sz. 51. o.

7. Winkler László: A magyar repülőtechnika 50 éve (1916-1966). Különlenyomat a Technikatörténeti Szemle 1967. évi lV, számából l. rész. Budapest, 1971. ll. rész 124 o.

8. Winkler László: Magyar repülőkonstrukciók Rákos­tól napjainkig (16). Repülés 1968. 8. sz. 8. o.

9. Csanádi-Nagyváradi-Winkler: A magya• repülés története. ll. kiadás Budapest, 1977. 164. o.

10. Schneider, H.: Das grosse Flugzeug-Typenbuch von 1944. HildesheimlNew York, 1980. 210. és 202. S.

 

 

♣ Archiválta SRY 2007 május 29. ♣ CANON LiDE system ♣ Microsoft Word ♣ SRY MODELL 2007