Petrik Ottó
Légpárnás jármű modellje
Elektromos szerelvények
Elsősorban az áramforrásokról szólunk. A jelenleg kereskedelmi forgalomban levő, játékok és modellek hajtására szolgáló elektromos törpemotorok szinte kivétel nélkül csak egyenárammal üzemeltethetők, ún. perma- (azaz állandó mágnes állórésszel rendelkező) motorok. A továbbiakban csak az ezekhez alkalmas áramforrásokkal foglalkozunk.
58. ábra.
Az 58. ábrán két, legismertebb NDK gyártmányú - szakboltjainkban kapható - játéktranszformátor fő méreteit mutatjuk be. Ezek a 220 V-os világítási hálózathoz csatlakoztathatók; kimenetükön az említett motorokhoz szükséges törpefeszültséget adják le. Ugyanezen az ábrán látjuk a transzformátorok egyenáramú kivezetésének polaritását is: ha a szabályozó gombját jobbra forgatjuk, a jobb oldali kivezetésen jelenik meg a pozitív pólus. Az F2 típus (F = Fahrtrafo rövidítése - gyártja VEB Berliner TT-Bahnen) 2-12 V között finom fokozatokban szabályozható egyenfeszültséget ad; névleges áramerősség és terhelés 600 mA. Az FZ1 típus (FZ = Fahr- und Zubehörtrafo - gyártja VEB Piko, Sonneberg) a bal kapocspáron 16 V váltakozó feszültséget szolgáltat, a jobb oldalin 2-12 V között fokozatmentesen szabályozható egyenfeszültséget. Mindkét kör névleges áramerőssége 1,2 A.
59. ábra.
Ez a transzformátor egymástól elektromosan független váltakozó és egyenáramú körrel rendelkezik, így több célra is előnyösen használható. Kapcsolási vázlatát az 59. ábrán közöljük. A jelölések a következők: 1. hálózati csatlakozás; 2. primer tekercsek; 3. a váltakozó áramú tápkör szekunder tekercse; 4. az egyenáramú kör szekunder tekercsei; 56. túláram hőkioldók; 7-8. zárlatot vagy túlterhelést jelző izzók; 9. feszültségszabályozó csúszóérintkező; 10. pólusváltó átkapcsoló; 11. egyenirányító híd (Graetz-kapcsolás); 12. a váltakozó áramú kör csatlakozó csavarkapcsai; 13. az egyenáramú kör csatlakozó csavarkapcsai.
Ha áramforrásunk nem ad le elegendő feszültséget vagy áramerősséget, akkor többet kell belőlük összekapcsolnunk. Transzformátorok ilyen kapcsolását a 60, ábrán mutatjuk be. Az a ábra szerinti soros kapcsolással növeljük a feszültséget; a bal oldali transzformátor maximuma felett a jobb oldalival tudunk tovább szabályozni. Ha bármelyik transzformátor szabályozója 0-állásban van, az áramkör megszakad! A b ábrán látható két transzformátor párhuzamos kapcsolása az áramerősség növelését célozza (például nagy fogyasztású motorhoz). Ügyeljünk arra, hogy csak azonos típusú transzformátorokat kapcsoljunk párhuzamosan, és a szabályozó gombok is mindig azonos helyzetben (feszültségen) álljanak!
60. ábra.
A két kapcsolás kombinálható is, ekkor azonban, pl. a négy transzformátor együttes kezelése már meglehetősen bonyolult. Ilyen esetben az FZ1 transzformátor említett független áramköreit előnyösen használhatjuk ki, amire a 61. ábrán látunk példát. Az alapkapcsolást az a vázlat szemlélteti: a váltakozó feszültségű kört - egyenirányítás után - az egyenfeszültségűvel sorba kapcsoljuk. Így a kb. 14 V alapfeszültségen túl (tekintve, hogy az egyenirányítón valamelyest esik a feszültség) még további 12 V-os tartományban kapunk szabályozható feszültséget. Ügyeljünk arra, hogy a szabályozó gombot csak jobbra forgassuk el! Ha nagyobb tartományban van szükségünk szabályozható feszültségre, akkor ezt a b ábra szerint egy háromállású, hárompólusú átkapcsolóval érhetjük el. Az ábrázolt helyzetben 2-12 V között a gombról közvetlenül szabályozunk. A szélső helyzetet elérve középállásba kapcsolunk, a most már állandófeszültségű egyenáramú körre. Az ekkor esetleg fellépő, kellemetlen feszültségugrást beállítható kengyeles ellenállással egyenlíthetjük ki - természetesen terhelés alatt. A szabályozó gombot közben kezdő helyzetig (de nem 0-állásba !) visszaforgatjuk, majd a kapcsoló harmadik állásában a szabályozott feszültséget kb. 24-26 V-ig tovább növelhetjük. A c ábrán házilag könnyen elkészíthető átkapcsoló vázlatát mutatjuk be; lényege, hogy az érintkező karok- egyidejűleg két-két gombon állnak (ezekhez pl. Miltonkapcsot használhatunk). A biztos érintkezés érdekében fontos, hogy az összekötőrúd és az érintkezők kapcsolata laza legyen.
61. ábra.
62. ábra.
A modelljeink üzemeltetéséhez megfelelő néhány, nálunk ma beszerezhető elektromos törpemotor fő méreteit a 62. ábrán foglaltuk össze. Legfontosabb adataik a következők:
a) BJH (Budai Járási Háziipari Szövetkezet) típusú motor, 3, 4, 5, 6 és 12 V üzemfeszültségre készül; fordulatszámok 5000-9000 f/min. között. Súlyuk 63 p.
b) A csehszlovák kötött pályás elektromos autó motorja (Igla), üzemfeszültség 9 V; golyósan csapágyazott tengellyel. Súlya 55 p.
c) Piko (NDK) 3021 típusú motor elemes játékokhoz, üzemfeszültség 4,5 V; fordulatszám 3500 f/min. Súlya 65 p. Teljesen hasonló a MEW (Meininger Elektrogerate Werk) cég KM típusú motorja, azzal az eltéréssel, hogy fordulatszáma 2650 f/min.
d) Piko-motor, az előbbi rövidebb változata, súlya 36 p.
Az eddig felsorolt motorok légsűrítő hajtásához alkalmasak, a légcsavarhoz a következő könnyebbeket használjuk:
e) MFW KM VIIIc-38 típusú motor, üzemfeszültsége 12 V; fordulatszáma 6300 f/min. Súlya 18p.
f) Piko 2024 típusú motor (az N építési nagyságú modellvasúti járművekben), üzemfeszültsége 12V; fordulatszáma 7000 f/min. Súlya 15p.
63. ábra.
A járművekbe beépítendő további szerelvények a vezérléshez szükséges elektromágnesek. Általában két mágnesre vagy egy mágnespárra van szükség; ehhez felhasználhatjuk a modellvasúti kitérőkben lévő ikertekesrc állítómágnest. Igen könnyű pl. a Piko P 31 típusú HO építési nagyságú kitérő mágnese. Problémát okozhat a háromállású mágnesek megoldása, ezért erre a 63. ábrán példát mutatunk be. Az a) esetben két különálló mágnest használunk, és az állítókart modellező gumival tartjuk középhelyzetben. Ha súlycsökkentés érdekében csak egy mágnes beépítését tervezzük, egy mechanikusan reteszelt megoldást a b) ábrán látunk. Ez utóbbinak hátránya, hogy középhelyzetben a mágnes állandóan bizonyos alacsonyabb feszületségen van; továbbá csak hosszas kísérletezés után tudjuk a szerkezetet megfelelően beállítani. A 45. ábrával kapcsolatban megemlítettük a háromállású állandó mágneses vezérlést. Megoldási elvét a 64. ábrán látjuk. Lényege, hogy két rövid, állandó mágnest azonos polaritással szembefordítva egy tekercsbe helyezünk, és így az állítást az elektromos polaritás átváltásával végezhetjük (lásd a 70/d ábrán). A mágnes magjához pl. képcsőhangoló keramikus mágnesből letört rövid hengereket használhatunk, alumínium fóliával összeragasztva őket.
64. ábra.
Néhány szó a különböző egyenirányítókról. A vezérlőegységekben szelénlemezeket használhatunk. Tudnunk kell róluk, hogy terhelhetőségük kétutas kapcsolásban 50 mA/cm2 áramsűrűség; egyutas szelepelés esetén ennek a fele. Így például 1,2 A terhelésnél Graetzféle kapcsolásban négy, legalább 50x50 mm-es, vagy 60 mm Ø-jű lemezt kell használnunk. Ugyanerre a célra nagyobb diódák is megfelelnek, így elsősorban a GEN-54 típus, még hűtőlemezek nélkül is. A járművekben kisebb méretűekre van szükség; a rövid ideig tartó üzemhez jól használható 150 mA-rel terhelhető OA 1182 vagy a SI EK6, illetve az AY 106 típus.
A vezérlőegységekben ellenállásokra is szükségünk lehet. Igen jól megfelel a viszonylag kis méretű Remix huzalelleállás (65. ábra), amely a kereskedelemben 15, 33 és 45 Ω értékkel kapható. Könnyen készíthetünk belőle beállítható vagy csúszókaros, szabályozható ellenállást.
65. ábra.
Elektromos üzemű légpárnás modellekhez kapcsolóként célszerű, ha egyszerű nyomógombot vagy karos billenőt használunk, mivel ezek nem tartósan beállított, hanem állandóan kezelt szerkezeti elemek. A következőkben két házilag is egyszerűen elkészíthető, célszerű megoldást mutatunk be.
A 66/a ábrán az úgynevezett kétgomb-vezérlés szerkezeti felépítését a b) ábrán pedig kapcsolási vázlatát látjuk. A két gomb közül az egyik váltott lenyomásával tudjuk a kimenő vezetéken a polaritást változtatni, és ezzel pl. egy motor forgásirányát átváltani.
Karos kivitelben hasonló pólusváltót látunk a 67/a ábrán. Az egyszerű átkapcsolót azonban ellenállásos szabályozóval is kombinálhatjuk, a b ábra szerint. A kimeneten jelentkező polaritást a kék nyíl mellett tüntettük fel. A kar tengelyére szerelt excenteres kapcsoló geometriai adatait a c) ábrán találjuk.
66. ábra.
67. ábra.
♣ Archiválta SRY 2008 október 19. ♣ CANON
LiDE system ♣ Microsoft Word ♣ SRY MODELL 2008