A programot és kapcsolt állományokat a LATERAL nevű tömörített mappa tartalmazza. A mappa fájljai csomagoljuk ki. A program ezt követően használható. A program rendszerigénye minimális, de a komfortos működéshez ajánlott egy telepített nyomtatóval rendelkezni.
A lateral alkönyvtár tartalma:
- lat.exe
- lath.htm
- lath_elemei (alkönyvtár)
A program elindítása után egy bejelentkező képernyő jeleni meg. Ez tartalmazza a software verziószámát és egy néhány soros ismertetőt. A [Program Indítása] gombra kattintva kezdhetjük meg a munkát.
Ezt követően az első adatfelvételi ablakhoz jutunk. Itt kell azokat a keretadatokat felvenni, amik a további munkához szükségesek.
Az egyes adatmezőkről részletesen:
KERET ADATOK
Munka megnevezés
(címe):
Ide lehet beírni annak a projektnek, a nevét, aminek a számítás a részét képezi, vagy ide írható be olyan megkülönböztető név, vagy cím ami a számítást azonosíthatóvá teszi. A mező üresen is hagyható. Ha az adatmező kitöltésre kerül akkor annak tartalma a számításról készülő nyomtatott reporton is szerepelni fog.
Számítások készítője:
Ha a nyomtatott reporton szerepeltetni szeretnénk a készítő nevét, vagy azonosítóját, azt itt adhatjuk meg. A mező üresen is hagyható.
Dátum:
A számítások készítésének dátuma. Az ablak megnyitásakor ide automatikusan beírásra kerül a számítógépen futó óra aktuális dátum adata, természetesen ez is megváltoztatható, vagy törölhető is. Ennél a mezőnél is megengedett, hogy üresen maradjon.
Megjegyzés:
A számítások készítője itt vihet fel hosszabb (több soros) megjegyzést, magyarázó-, vagy emlékeztető szöveget, ami a számításokról készülő reporton is szerepelni fog. A mező üresen is hagyható.
A fent felsorolt Keret Adatok a számítások menetét nem befolyásolják. Kitöltésük azért javasolt, mert a nyomtatott reportok ezek segítségével könnyen azonosíthatóak rendszerezhetőek.
Az ablak jobb oldalán található a Számítandó felület adatai csoport. Itt már a számítások során felhasználásra kerülő adatok felvitelére szolgáló mezők találhatóak. A mezők kitöltése kötelező. Az egyes adatmezőkről bővebben:
Felmérési hossz*:
A számítandó felület X koordináta tengellyel párhuzamosan mérhető legnagyobb hossza. Ebből következik, hogy ebben a mezőben csak pozitív szám szerepelhet. A felvitt értékhez tartozó dimenziót a lejjebb lévő „mértékegység” legördülő mezőben lehet megadni.
Osztóvonalszám*:
A vizsgálandó felületet osztóvonalakkat több kisebb egységre bontjuk. Az osztóvonalakat növekvő sorrendben sorszámokkal kell ellátni. A legelső osztóvonal sorszáma a „0”. Ez megfelel a hajótervezési gyakorlatnak, hiszen a szerkesztési bordák is osztósíkok és a legelsőt itt is „0”-val szokás jelölni. Az utolsó osztóvonal sorszáma az Osztóvonalszám, ezt az adatot kell a mezőben felvenni. Az Osztóvonalszám adat csak pozitív, egész szám lehet.
Mértékegység:
A legördülő mezőben adható meg az adatok dimenziója mm, cm, m, és km választható. Ha ezektől eltérő mértékegységben kívánjuk megadni az adatokat (pl.: in), akkor a merőre kattintva beírható a mértékegység megnevezése.
A kötelező adatok felvitelét követően kattintsunk a [tovább] gombra. Ha a kötelező adatok nem hibásak (pl.: osztóvonalszám tört értékű, nem számadat lett felvíve, üresen maradt egy kötelezően kitöltendő mező stb…) a program a következő ablakkal folytatódik. Ha valamely kötelező kitöltésű mező üresen marad, vagy hibás adat lett megadva a program ezt hibaüzenettel jelzi, és a hiba kijavításáig nem folytatódhat a munka.
A felületen megtalálható még a [Mezők törlése] gomb is, használatával minden adatmező egyszerre törölhető. Ennek új számítás készítésénél lehet nagy hasznát venni, mivel az előző számítás összes adata egyszerre törölhető az adatmezőkből.
A második adatfelviteli ablakban a felület részletes adatait kell megadni, valamint itt találhatóak az egyes funkciókat elvégző nyomógombok is. Az ablak felső részén vannak az adatmezők és a funkciógombok, alatta egy koordinátarendszer található. Itt is vegyük sorra az egyes elemeket.
Táblázatos adatfelvitel:
Az ablak bal felső részén található az adatfelviteli táblázat. A táblázat első oszlopában az egyes osztóvonalak sorszámai találhatóak (0…n) a második oszlopban az osztóvonal X tengellyel párhuzamosan mérhető távolsága a 0. osztóvonaltól. Értelemszerűen a 0. osztóval X értéke csak 0 lehet és az utolsó osztóvonal x értékének meg kell egyeznie az előzőekben felvett felmérési hossz értékkel. Ezeket az adatokat a program automatikusan be is írja a táblázatba. Az egymást követő köztes adatoknak is növekedniük, vagy egyenlőknek kell lennie, hiszen az osztóvonalat szigorú sorrendben követik egymást.
A harmadik oszlopban az osztóvonal és a felületet határoló görbe metszéspontjának Y tengellyel párhuzamosan mért távolságát kell megadni. Itt tetszőleges pozitív szám megadható.
A fenti ábrán látható példában egy 250 mm hosszúságú felületet vizsgálunk, amit 6 osztóvonallal (0…5 sorszámozással) bontottunk fel. Felmerülhet a kérdés, hogy mennyi osztóvonallal kell felbontani egy adott felületet? Ezt mindenki szabadon megválaszthatja, annak figyelembevételével, hogy minél magasabb osztóvonalszám adatot választunk annál pontosabb lesz a számítás, viszont az osztóvonalszám növekedésével az adatfelmérés és felvitel munkafolyamata is növekedni fog. Túl magas osztóvonalszám megválasztása olyan lényeges többletmunkát jelent, amit nem kompenzál az eredmények néhány ezrelékes
többlet pontossága.
A felvitt adatokat szintaktikailag és logikailag is ellenőzi a program. Az esetleges hibákat, a hiba helyének megjelölésével, az előzőekben már ismertetett ADATHIBA ablakban közli. A számítási műveletek csak a hibák javítása után lehetségesek.
Az ablak jobb felső részén találhatóak a funkciógombok. Ezek részletesen:
[Adatok grafikus ellenőrzése]
A gomb lenyomásával az ablak alsó részén lévő koordinátarendszerben felrajzolásra kerül a táblázatban megadott adatok szerinti görbe. Így össze lehet hasonlítani az adatfelvétel eredeti görbéjének vonalát az adatok által kialakulóéval. Ha adatfelmérési, vagy adatfelviteli hibát vétettünk az ilyenkor láthatóvá válik.
Ha a felvitt adatokban szintaktikai vagy logikai hiba van, a művelet nem hajtódik végre, és hibaüzenet jelenik meg.
[Új számítás]
A gomb lenyomásával visszajutunk az előző ablakhoz és annak adatait részben, vagy teljes egészében módosíthatjuk. Így kezdhetünk egy új számítási műveletsort.
[Számítás]
A gomb lenyomásával lefutnak a számítási műveletek, aminek eredménye megjelenik a reportablakban (a funkciógombok alatti felület). A felvitt adatok által meghatározott görbe valamint a felület súlypontjának helye is felrajzolásra kerül a koordinátarendszerben. Az [Eredmények nyomtatása] gomb elérhetővé válik. Ha módosítunk a táblázat adatain ismételten meg kell nyomni a [Számítás] gombot, hogy az új adatokkal is elvégezzük a számítási műveleteket.
[Eredmények nyomtatása]
Ez a gomb alapesetben inaktív. Csak a számítások elvégzése, és az eredmények reportablakban való megjelenése után válik használhatóvá. A funkció, csak akkor használható, ha a számítógéphez feltelepített nyomtató van csatlakoztatva.
[Adatmezők törlése]
A gomb megnyomásával a táblázat adatai törlődnek. A felvitt adatok ezzel elvesznek. A funkció használata egy figyelmeztető védelemmel van ellátva, hogy véletlen megnyomás esetén ne történjen adatvesztés.
Végül ejtsünk szót a [ ] Felvitt adatok a listán jelölőnégyzetről. Amennyiben kijelöljük ezt a funkciót, a számítás eredményei mellett a reporton megjelennek a táblázatba felvitt adatok is.
A programmal, csak olyan görbékre lehet a számításokat elvégezni amelyek megfelelnek néhány szabálynak.
1.) egyértelműség
Ez annyit jelent, hogy a minden egyes X. tengelyre merőlegesen húzott egyenes csak egyetlen helyen metszheti a görbe vonalát.
Az ábrán látható f1 görbére elvégezhetőek a számítási műveletek, az f2-re viszont nem mivel a görbének van olyan szakasza ami X-tengelyre nem egyértelmű.
2.) Pozitív értéktartomány
A görbe vonala nem mehet az X. tengely alá, annak mindenhol X tengely felett, vagy azzal egybevágóan kell futnia.
Az ábrán látható f1 görbére elvégezhetőek a számítási műveletek, az f2-re viszont nem mivel az metszi X tengelyt és negatív értékeket is felvesz.
A program működését és kezelését leginkább egy példán keresztül érthetjük meg. A példánkban a BENJAMIN W. LATHAM gloucesteri halász-szkúner döntésmentes úszási helyzetéhez tartozó, nedvesített laterálfelület adatait fogjuk meghatározni. A hajó a vitorlás-hajók nagy családjának egy igen illusztris ágához tartozik. A mai verseny-yacth-ok közvetlen ősének tekinthető. Az Ichtioid alakú hajótest kialakítás iskolapéldája. Kiváló modell-téma, mivel árbóczata és vitorlázata eléggé egyszerű ahhoz, hogy rádió távvezérelhető legyen.
A BENJAMIN W. LATHAN modellje
A hajótest rajzaiból az oldalnézetin jelöljük be az osztóvonalak helyét, és azok sorszámait. Célszerűen az osztóvonalak egybe esnek a szerkesztési bordák vonalaival. A kormánylapát felső éle és a hajótest közötti részt a számítások során kiváltjuk a rajzon kék szaggatott vonallal jelölt résszel. Így a számítások elvégezhetőek. Ellenkező esetben a körvonal nem lenne egyértelmű (lásd: általános szabályok).
Az Y tengelyen mérhető adatok pozitív tartomány pedig az X tengely alatt van és lefelé növekszik.
Ezt követően a tervrajzról mérjük le az adatokat, és azokat foglaljuk táblázatba:
|
Sorsz. |
X |
Y |
|
0 |
0 |
0 |
|
1 |
17 |
38 |
|
2 |
34 |
45 |
|
3 |
68 |
52 |
|
4 |
102 |
50 |
|
5 |
136 |
47 |
|
6 |
170 |
43 |
|
7 |
205 |
40 |
|
8 |
239 |
36,5 |
|
9 |
273 |
22 |
|
10 |
307 |
9,5 |
|
11 |
324 |
2,5 |
Ezt követően indítsuk el a programot és vigyük fel az adatokat:
Felmérési hossz= 324 [mm]
Osztóvonalszám= 11
Mértékegység: [mm]
Töltsük ki az adatfelviteli táblázatot, majd alkalmazzuk az Adatok Grafikus Ellenőrzése funkciót, hogy a tervrajzon látható vonalvezetés eggyezik-e a felvitt adatok eredményezte vonallal. Itt jegyzendő meg, hogy a vonalvezetések egyezősége függ az osztóvonalak sűrűségétől. Minél kevesebb osztóvonalat használunk annál kevésbé fog közelíteni a két görbe alakja egymáshoz.
A számítások elvégzésével az alábbi eredményeket kapjuk:
A felület nagysága = 11 975 [mm2]
Az ív hossza = 358 mm
A súlypont távolsága X tengelytől = 21 [mm]
A súlypont távolsága Y tengelytől = 140,5 [mm]
A kapott adatokat az építési naplóba, vagy akár a tervrajzra is felvihetjük, a súlypont helyzetét kiszerkeszthetjük.
Ebben a példában nem volt jelentősége az ív hossza adatnak, de úszási síkok vizsgálatakor ez az adat a vizsgált úszási sík palánkozási hosszát adja meg, ami nagyon hasznos adat az alapanyagválasztás, tervezés során.
LATERAL ver 1.1
SRY MODELL 2005
Powered by:
- Delphi6
- MS Word
- IMSI Turbo CAD
- Photo Impression 3
- MGI PhotoSuite
A program magáncélra korlátlanul felhasználható, másolható és terjeszthető.
SRY modell 2005.05.09
-J-