Légpárnás jármű modelljének kialakításakor először vegyük számba, hogy mit várhatunk és mit nem modellünktől. Az előzőekben már volt arról szó, hogy a légpárnások lejtőmászó képességei igen korlátozottak, valamint mozgásuknak igen komoly gátját képezik a felület egyenetlenségei. A kiemelkedésekben felakadnak, a gödrök, mélyedések felett elhaladva leereszthet a légpárna.
A légpárnás jármű csak akkor képes tolatni, ha külön emelőventillátorral van felszerelve, és a vonóerőt biztosító légcsavar forgásiránya megfordítható. A fékezés és az iránytartás nehézségei is számottevőek. Nagy sebességgel haladó légpárnás kanyarodáskor jelentős mértékben csúszik oldalirányban is.
A fentiek alapján látható, hogy egy viszonylag sík, emelkedőktől, felületi egyenetlenségektől mentes, tágas területen lesz képes járművünk mozogni. Ez lehet jégfelület, útfelület, nagyobb termek beltere, és természetesen nem túlságosan hullámzó vízfelület. Itt jegyezném meg, hogy a légpárnásoknak a vízen való haladásukkor van vízkiszorításuk! Ugyanis a szerkezet súlya a légpárna közvetítésével ránehezedik a vízfelületre, és ezért ott egy sekély „mélyedés” keletkezik, aminek alakja nagyjából olyan, mint a légpárnáé. Ez a vízkiszorítás eredményezi, hogy a légpárnások sebessége vízen mindig kisebb, mint a szárazföldön.
A megépített légpárnás-modellekkel szerzett tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a légpárnás modellek, elég zajosak, és szilárd altalaj felett haladva nagyon nagy port vernek fel. Ezt a zárt térben való használatkor vegyük figyelembe.
A légpárnások lehetséges tömegét nagyon behatárolja az a tény, hogy a légpárna túlnyomása viszonylag kicsi kell legyen, és a jármű méretei is korlátozottak a rendelkezésre álló technikai eszközök adta lehetőségek miatt. Ezért célszerű az elektromos repülőmodellezésben használt eszközöket, anyagokat igénybe venni az elkészítéséhez. Szerencsére ezeket ma már nagyon könnyű beszerezni.
A további súlycsökkentést én azzal oldottam meg, hogy nem alkalmaztam külön emelőventillátort, és külön meghajtó-ventillátort, hanem egyetlen motor hajtotta ventilátor, légáramát megosztva tesz eleget a két funkciónak. Ez az egyszerűsítés a költségeket is lényegesen csökkenti.
3.1. Az egyesített
meghajtó-emelő-kormány berendezés.
10. ábra.
Az egyesített meghajtó-emelő-kormánymű egység.
Az általam kialakított megoldás további sajátossága, hogy a maghajtást ,a légpárnát felfújó levegőt, valamint a kormányzást egyetlen önálló egységbe fogtam össze. Így ezt az egyesített meghajtó-emelő-kormány beredezést bármilyen légpárnás testre fel lehet szerelni. Ezzel lehetőség nyílik a kísérletek felgyorsítására, a különféle légpárna megoldások rugalmas alkalmazására. A jármű leginkább „ismeretlen” része a szoknya kialakítása, így a különféle szoknya megoldások kipróbáláshoz nem kell minden esetben teljesen új komplett szerkezetet építeni, csak a kombinált egységet átszerelni az új testre.
A meghajtás elemei:
Motor: 280-as méretű *
Légcsavar: 110 mm átmérőjű ( Jamara, Piper J3/Extra 300, rendelési szám: 17 1179)
Szabályzó: GWS ICS-300 (8/15 A)**
Szervo: Super Tec PICO (6 gramm)***
Vevő: Jeti REX-4 plus ***
Akkumulátorcsomag: 7x400 mAh NiCd, Kinetic Kinpower (83 gramm)***
*Alkalmazható motorok még : speed280 , 300 , speed300 (vagy bármely típus, aminek külső átmérője 23,8 mm.)
** Vagy bármilyen az alkalmazott motor áramigényének megfelelő típus.
*** Bármely hasonló kondíciókkal bíró típus megfelelő.
A felhasznált alapanyagok:
- 14 mm vastag normál polyester tábla (hungarocell)*
- depron élelmiszeres tálca (erre acélra egy közepes méretű, de mély tálca a megfelelő)
- 5 perces gyorskötésű epoxi ragasztó
- Patex Power Tape ragasztószalag.
- Deka acryl festék, alkohollal higítva.
* A 14 mm vastagságú lemez elég ritka, ezért ennek hiányában a normál 20 mm-es vastagságú is felhasználható.
|
Letöltések |
||
|
how.tcw |
Az alkatrészek részlet-, és összeállítási rajza TurboCad TCW formátumban. |
|
|
how.dxf |
Az alkatrészek részlet-, és összeállítási rajza DXF formátumban. |
|
|
how.jpg |
Az alaplemez, a kormánytartó és a kormánylapát rajza. |
|
Az építést az alaplemez elkészítésével kezdjük. Az alaplemez rajzát rászerkesztjük a hablemezre, majd éles késsel kinagyoljuk, és csiszolóvászonnal méretre munkáljuk. Ezt követően a lemezből vágjunk ki egy 130 mm külső-, és 110 mm belső átmérőjű gyűrűt, ez lesz a légcsavargyűrű. Ragasszuk fel az alaplemezre és csiszoljuk hozzá.
11. ábra.
Az alaplemez a ráragasztott légcsavargyűrűvel.
A habanyagból vágjunk ki egy 53,1 mm magas, és 100 mm hosszú téglatestet, majd ezt ragasszuk az alaplemez légcsavargyűrűvel ellentétes oldalára, ez lesz a szervótartó. A felragasztott téglatest alakú darabbal az alaplemeznek derékszögben kell állnia a munkaasztal síkjára.
12. ábra.
A felragasztott szervotartó tömb.
Most fogjuk a depron élelmiszeres tálcát és vágjuk le az egyik végét, majd a levágott darabról vágjuk le a peremet. Az így kapott alkatrészt középen vágjuk ketté. A kapott két darabból lesznek a légcsavarszél terelő idomok.
13. ábra.
A depron tálca kezdeti szabása.
Ezek még ekkor túlméretessek, így a felesleges anyagmennyiségeket le kell vágni, illetve csiszolni, hogy az 14.ábrán látható módon illeszkedjenek az alaplemezhez és a szervótartó tömb oldalához. Arra különös figyelmet kell fordítani, hogy a légcsavarszél terelő idomok alsó éle teljesen egyenes legyen, és pontosan abban a síkban feküdjön amit az alaplemez és a szervotartó tömb alsó élei meghatároznak. Ez azért fontos, mert a szerkezet leszerelhető, illetve átszerelhető és ezen a síkon illeszkedik majd a légpárnás testéhez.
14. ábra.
A légcsavarszél terelők elkészítése.
A depron tálca maradékából elkészítjük a kormányszerkezeteket is. Ehhez a tálca aljának sík részét kivágjuk, és abból kimetszünk két 30 mm széles és 95 mm hosszúságú csíkot. Ezekre felrajzoljuk a kormányszerkezet szabásmintáját, és éles késsel kivágjuk. A kormányszerkezet két teljesen egyforma egységből áll, amik egyenként egy kormánytartóból és egy kormánylapátból tevődnek össze. A kormánytartókba műgyanta ragasztóval beragasztunk két-két 5 mm széles műanyag lapocskát, ezek lesznek a zsanérok. Majd a kormánytartókat felragasztjuk a helyükre. Itt látható lesz, hogy a kormánytartók felül is kilógnak, és alul is lesznek olyan kilógó darabok amik nem érintkeznek a légcsavarszél terelő idomok tetejével. Ezeket a kilógásokat le kell vágni, és az alkatrészeket hozzácsiszolni az alaplemez illetve, a légcsavarszél terelő idomok vonalához. A kormánytartók ragasztásánál legyünk körültekintőek, mivel igen nagy terhelést kell majd elviselniük, és ennek csak gondosan kivitelezve lesznek képesek ellenállni.
15. ábra.
A kormányszerkezet elkészítése.
Ezt követően fogjuk a felhasználni kívánt szervót és rajzoljuk be a helyét a szervotartó tömbre. A szervo beállítása akkor helyes, ha tengelyének szimmetria vonala párhuzamos az alaplemezzel, és annak hátsó síkjától 40 mm-re helyezkedik el. Vágjuk ki a szervoágyat. Ha a szervo vezetékét alul vezették ki, akkor készítsünk a vezetéknek is egy kis vájatot. A szervo helyének kivágása után 10 mm-el lefelé szélesedő módon ívben vágjuk le a szervotartó-tömb felesleges részeit. A szervotartó tömb a különféle szervok rugalmas beépíthetőségét szolgálja.
16. ábra.
A szervoágy kialakítása.
Vékony (1…1,5 mm) műanyag lapból készítsük el a mozgatókarokat, de használhatunk a repülőgépmodellekhez kapható mozgatókarokat is. Ezeket ragasszuk a kormánylapátokba úgy, hogy a mozgatókarok a kormánylapátok helyükre szerelésekor az alsó zsanér (műanyag lapocska) fölé essenek. A kormánylapátokat ragasszuk fel a kormánytartókban lévő műanyag lapocska, zsanérokra.
17. ábra.
A kormánylapátok a mozgatókarokkal.
Ezzel el is készült a vázszerkezet. Ezt ízlés szerint dekorálhatjuk. A hungarocell, depron és hasonló anyagok festésére nekem nagyon beváltak a DEKA hobby acryll festékek, amiket a jobb fedés, és szebb felvitel érdekében 70%-os alkohollal hígítok. A Festéket finom szőrű (lakkozó) ecsettel viszem fel a felületre, mivel a durva ecsetszőrök nyomokat hagynak a festésen. A festést követően a felületeket lekentem egy réteg híg Düfa Acryl Klarlack-al, amitől simább és esztétikusabb is lesz a szerkezet.
18. ábra.
A kész vázszerkezet.
Más csak a kombinált meghajtó-emelő-kormány berendezés összeszerelése van hátra. A szervóra kétoldalas kart kell rakni, és arra két csavaros rudazattartót. A szervorudazat 0,8 mm-es acélhuzalból készül. A szervót és a motort megfelelő vastagságú csíkra leszabott Patex Power-tape ragasztószalag rögzíti (természetesen bármilyen erős ragasztószalag megfelelő). A motor rögzítésénél ügyeljünk arra, hogy a légcsavar ne érje a légcsavargyűrű belső oldalát el sehol. Ha mégis valahol egy kicsit szorulna a légcsavar forgás közben akkor ott igazítsuk ki a légcsavargyűrűt csiszolással.
19. ábra.
A motor, légcsavar és a szervo beszerelve.
A szerkezet ezzel elkészült, a rádióvevő, szabályzó, akkumulátorcsomag csatlakoztatása után már használatba is lehet venni.
Az általam készített szerkezet adatai:
Teljes hossza: 100 mm
Magasság: 130 mm
Legnagyobb szélesség: 130 mm
Üres tömeg: 14 gramm
Teljesen felszerelve (motor+légcsavar+szervo): 68 gramm
Alapszín: Deka, Color mat acryl 12-06 Sonne