1.ábra.
A KESZTHELY vízibusz menetben
BEVEZETŐ
Többen megkerestek, hogy küldjek nekik tervrajzokat hajókról. Ezt meg is teszem szívesen, de valahogy mindig van bennem egy kis hiányérzet, mert a rengeteg rajz között alig akad hazai vonatkozású hajót leíró. További gond, hogy a scale kategóriájú hajók elkészítéséhez vajmi kevés egy bordarajz és néhány általános átnézeti rajz. Rengeteg egyéb információra is szüksége van a modellezőnek a minőségi munkához. Be kell szerezni a részleteket bemutató rajzokat, fotókat. Ebben a vonatkozásban is előtérbe kerül a hazai hajózás, hiszen kevéssé képzelhető el jobb „adatgyűjtés”, mint felkeresni az eredeti főkivitelt, fellépni a fedélzetre és minden részletében tanulmányozni azt.
2.ábra.
A HELKA motoros, a Balaton királynője.
Remélem sokunknak megadatott, hogy a Balatonon járhatott. A Balatoni Hajózási Rt hajóparkja még a teljesen laikusokat sem hagyja hidegen. Egy-két kivételtől eltekintve szép vonalú, arányos motorosok szelik a Magyar Tengert a kék-fehér csíkos zászló alatt. A hajómodellezőnek nagyot dobban a szíve, amikor látja a kikötőbe befutni a HELKA motorost, vagy valamelyik társát. Nekem általában egy dolog szokott ilyenkor eszembe jutni: igen, egy ilyet, egyszer modellben meg kell csinálni. Azoknak, akik szintén erre a következtetésre jutottak segíthet az alábbi írás amely, a Dunai Hajógyár 303-as típusú 180 személyes vízibuszát mutatja be.
A DUNAI HAJÓGYÁR
VIZIBUSZAI
A vízibusz egy sajátos személyhajó forma. Mint a név is jelzi egy vízi tömegközlekedési eszközről van szó. Kialakításában felvonultat minden olyan technikai újdonságot, ami a Második Világháború után megjelent a személyhajózásban. Vácon a Váci Aluminium és Horganyfeldolgozó Vállalatból megalakult a Dunai Hajógyár, majd ez a különálló üzem egy nagy összevonás keretében beleolvadt Magyar Hajó- és Darugyár-ba, ami lényegében a háború előtti GANZ konszern maradványain jött létre. Ebből most számunkra csak a Dunai Hajógyár eredeti profilja érdekes. Mivel ebben az üzemben adottak voltak az alumínium megmunkálásának műszaki és szakmai feltételei természetesnek látszott, hogy ebből a könnyűfémből építsék meg új hajóikat. A gyár új neve Magyar Hajó- és Darugyár Váci Gyáregysége lett. További lökést adott a gyár létrejöttének, hogy ekkor indult igazán be a hazai bauxitra alapozott alumíniumgyártás, és így az üzem hazai alapanyagokat felhasználva kezdhetett munkához.
3.ábra.
Alumíniumtestű hajók építése a Dunai Hajógyárban Vácon.
Az alumínium szerkezetű hajók építése 1956-ban kezdődött meg. Miért is jó alumíniumból hajót építeni? Erre a választ a korrózióval szembeni ellenállóság, az alacsony önsúly, és megfelelő szerkezeti megoldásokkal elérhető nagy merevség adja meg. Az alumíniumból épített hajótesteket négy drótkötéllel, daru segítségével meg lehet emelni, ugyanezt az eljárást egy acél hajótest nem bírná ki, kettétörne az erőhatások alatt. Egy kisebb, közepes alumínium hajót nagyobb autódaruval is vízre lehet rakni, nem igényel különösebb kikötői kiépítettséget. Ez különösen elmaradott területeken nagyon hasznos, ráadásul kritikus időjárási körülmények esetén partra lehet emelni a hajót, megelőzve annak sérülését.
4.ábra.
150 személyes vízibusz próbaúton.
Joggal kérdezheti bárki, hogy akkor miért nem szelik a vizeket százával az alumínium-testű hajók? Ennek oka az alumínium hajótest nehéz javíthatósága. Míg az acél hajótestet különösebb felszerelés nélkül is lehet javítani, foltozni, az alumínium megmunkálásához speciális felszerelés és szakértelem szükséges. Ráadásul a hajógyártásban megjelentek a műgyanta alapanyagok, amik lehetőséget adnak a tömeggyártásra, és bármilyen forma elkészíthetővé vált. A műgyanták éppen azokban a hajóosztályokban a leginkább használhatóak amiben az alumínium is.
5. ábra.
22 személyes mini-vízibusz.
A hajók másik fontos műszaki megoldása a diesel motor alkalmazása volt. Így nagyon kompakt meghajtást tudtak kialakítani, ami kevés helyet foglalt el a hajótérből, valamint kis számú személyzetet igényelt. A motorok indítása, leállítása távirányítással is megoldható –akár a gépkocsiknál- így valóban buszjárat szerűvé válhat az üzemeltetés, erre a legjobb példa az 5. ábrán látható 22 személyes vízibusz, aminek összesen 1 fő a személyzete.
Vácon a gyár harminc éves működése alatt 77 vízibusz épült, amik hazai vizeken túl eljutottak Velence lagúnáiba, és Afrika nagy folyóira is. Alumínium szerkezetű hajóépítési technológiát felhasználva építettek katonai felhasználású hajókat (elsősorban aknakeresőket, amik nem hozzák működésbe az acél hajótest mágneses terét érzékelő fenékaknákat), és luxus tengeri motoros yachtokat is.
A 303-AS TÍPUSÚ, 180
SZEMÉLYES VIZIBUSZ
Az alumínium testű hajók között a legnagyobb a 303-as típusú 180 személyes vízibusz volt. A hajót úgy tervezték, hogy könnyen kezelhető, fordulékony legyen, megfeleljen a tengeri üzemnek is. Ennek legbiztosabb jele a magasra emelt habvéd, ami kifejezetten elegáns vonalvezetést ad a hajónak ellentétben más, egyenes oldalprofilú vízibuszokkal. A hajó a francia Bureau Veritas osztályozó intézetnél elnyerte a tengerparti üzemeltetéshez szükséges minősítéseket.
6.ábra.
A CSOPAK 301-es típusú vízibusz.
A hajót a szakirodalomban több helyen tengerparti motorhajónak nevezik, utalva fő feladatkörére. Személyzete 6 fő akiknek a lakótere a hajó orrában az első utastér alatt van. Adatai a gyár által kiadott 1960-as közlemény szerint:
Teljes hossz: 31.0 m
Hossz a vízvonalon: 28.0 m
Szélesség: 6,3 m
Terhelt merülés: 1,3 m
Vízkiszorítás: 62, m3
Teljesítmény: 2x135 Le
Holtvízi sebesség: 21 km/ó
Hajtómű: 2 db. Ganz Diesel motor.
A közlemény külön érdekessége, hogy az a Modellezés 1960. II. évfolyam áprilisi számban (22.-23. old.) jelent meg Tengeri Vízibusz címmel. Az újságban közölt eredeti szöveg egy része:
„… A Dunai Hajógyárban épülő alumínium tengeri vízibusz iránt oly nagy a modellezők érdeklődése, hogy a gyár szerkesztőségünket kérte meg, hogy közöljük a hajó rajzát. Örömmel teszünk eleget a gyár kérésének és egyben modellezőink nevében is megköszönjük a rendelkezésünkre bocsátott dokumentációs anyagot…”
Az alább bemutatott rajz (a kép rákattintva új ablakban, nagy méretben jelenik meg) a gyár közleményéhez mellékelt eredeti digitalizált változata.
7. ábra.
A 303-as típusú vízibusz rajzai
A balatoni hajózás egyik aranykorát a 60-as években élta. Ekkor sok új hajó került a tóra és forgalom is intenzíven növekedett. 1945-ben a hajóállomány 2 darab hajóból állt. Egy gőzüzeműből és egy motoros hajóból. A háború után az első hajó, amit sikerült üzemképessé tenni a Tünde motoros volt, a második hajó a már akkor is agg Kelén gőzös.1963-ban amikor az első 303-as típusú vízibusz a tóra kerül, a MAHART ( A Balatoni Hajózási Vállalat 1955-ben beleolvad a Magyar Hajózási Részvénytársaságba) zászlaja alatt már 23 hajó szeli a habokat, és mind a 23 hajó motorüzemű volt. Az utolsó gőzhajókat 1962-ben vonják ki, illetve alakítják át motorossá. Az utasbefogadó képesség az 1945-ös 475 főről 1963-ra 4025 főre növekszik, de a legszembetűnőbb az utaskilométer változás, ami a vizsgált időszakban 405 Km-ről 17.976 km-re emelkedik. Az utasok éves eloszlásában kiemelkedőek a nyári hónapok, ami jelzi, hogy a balatoni hajózás a turizmust szolgálta ki.
8.ábra.
A HÉVÍZ a siófoki kikötőben.
Ezek a gyors változások megkövetelték a hajópark növelését. 1956-tól (az alumínium szerkezetű hajók gyártásának megkezdésétől) folyamatosan jelentek meg a 150 személyes vízibuszok a tavon, de ez még mindig kevés volt a növekvő utasforgalom igényeinek kielégítéséhez. Így került a tóra a két „tengeri” vízibusz, amik a HÉVÍZ és KESZTHELY nevet kapták a keresztségben. Ezek a hajók a mai napig szolgálatban vannak.
9.ábra.
A HÉVÍZ
A HÉVÍZ 1961-ben épült, testvére a KESZTHELY 1963-ban hagyta el a váci hajógyárat. Az elmúlt 42 év alatt a hajók bebizonyították, hogy nem csak szépek és hatékonyak, de tartósak is.
10.ábra.
A KESZTHELY tatja
A HÉVÍZ motorost 2004-ben teljesen felújították, az erről szóló közlemény szerint új RÁBA MAN 2156 HM6 típusú motorokat kapott, befogadóképessége 200 fő lett, a személyzet pedig 3 fő+1 fő büfés. Az utasteret klimatizálták, hővédő üvegezést kapott. Így feltehető, hogy még nagyon sok évig gyönyörködhetünk ezekben a szép hajókban.
11.ábra.
A HÉVÍZ kormányállása
A hajó modelljének megépítéséhez sok segítséget adhat a Rill Tamás Balatoni Hajók című honlapja, ahol rengeteg minőségi fotó található (ez úton is köszönet érte minden hajózást szerető nevében). A legnagyobb segítséget viszont az adja (mint már említettem) ha a modellező tiszteletét teszi a Magyar Tengernél, és élőben megcsodálja, megszagolgatja, megtapogatja ezeket a mai napig működő műszaki emlékeket. Készít párszáz fényképfelvételt, és az ősz beköszöntével lefekteti a gerincet a modellépítő sólyán. A ma már minden gond nélkül beszerezhető kisméretű RC elemekkel, a hajó 1:50 léptékben is tökéletes funkcionalitással megépíthető (akár két motorral is, követve a főkivitel meghajtó rendszerét). Az arányos modellsebességére ügyelni kell, mert a hajótest formája az arányostól lényegesen nagyobb sebességek elérését is lehetővé teszi.
A felépítmény egyaránt tartalmaz zárt és nyitott részeket. Látható több felszerelési tárgy és szerelvény is, de ezek nem olyan mennyiségben vannak jelen, hogy elkészítésük gondot okozhatna. Az építésnél ügyelni kell a korszak megválasztására, mert ma már olyan szerelvények is vannak a hajókon (radar, rádióantennák) amik a 60-as években még nem voltak láthatóak. A festés egyszerű, és a színek a fotókról jól azonosíthatóak.
Sok sikert kívánok mindenkinek, aki a Dunai Hajógyár 303-as típusának megépítésébe kezd.
Ábrajegyzék:
1.ábra. A KESZTHELY vízibusz menetben. www.hajok.fw.hu alapján.
2.ábra. A HELKA motoros, a Balaton királynője. Foto SRY
3.ábra. Alumíniumtestű hajók építése a Dunai Hajógyárban Vácon. Magyar Hajózási Statisztikai Kézikönyv 1945-1968, Jogi Könyvkiadó 1971. 5. tábla. alapján
4.ábra. 150 személyes vízibusz próbaúton. Magyar Hajózási Statisztikai Kézikönyv 1945-1968, Jogi Könyvkiadó 1971. 19. tábla. alapján
5. ábra. 22 személyes mini-vízibusz. Magyar Hajózási Statisztikai Kézikönyv 1945-1968, Jogi Könyvkiadó 1971. 29. tábla. alapján
6.ábra. A CSOPAK 301-es típusú vízibusz. A Magyar Hajózás Képes Története, Nemzeti Tankönyvkiadó 1999. 126. old. alapján
7. ábra. A 303-as típusú vízibusz rajzai. Modellezés 1960. áprilisi szám 23. old. alapján
8.ábra. A HÉVÍZ a siófoki kikötőben. www.hajok.fw.hu alapján.
9.ábra. A HÉVÍZ. www.hajok.fw.hu alapján.
10.ábra. A KESZTHELY tatja. www.hajok.fw.hu alapján.
11.ábra. A HÉVÍZ kormányállása. www.hajok.fw.hu alapján.
Felhasznált irodalom:
Magyar Hajózási Statisztikai Kézikönyv 1945-1968, Jogi Könyvkiadó 1971.
A Magyar Hajózás Képes Története, Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest 1999.
Modellezés 1960. áprilisi szám
Hajók a Balatonon, Veszprém Megyei Múzeumok Igazgatósága, Tihany 1971.
A Balatoni Gőzhajózás 125 éve Bács-Kiskun Megyei Nyomda Vállalat, Kecskemét 1971.
♣ SRY MODELL ♣
2005 ♣ Shot by CANON ♣ Powered by MS WORD ♣
♣ 2005. szeptember
08. ♣